Egyre többször szembesülök azzal a környezetemben, hogy mind az employer branding (munkáltatói márkaépítés), mind pedig a belső kommunikáció egy kicsit még mindig megfoghatatlan az emberek számára. Mindkettő “soft” dolog, mindkettő azt támogatja, hogy a munkavállalók elégedettek és hatékonyak lehessenek, mindkettő elég kreatív, de nehezen behatárolható terület – az pedig végképp nem tiszta, hogy hogyan kapcsolódnak egymáshoz… Ideje, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba: mi a különbség, és hol vannak a kapcsolódási pontok a két szakterület közt?

Munkáltatói márkaépítés, szigorúan belülről kifelé 🧱

Noha a Komm365 blog fő témája a belső kommunikáció, sok korábbi posztban foglalkoztam már employer branding-gel, véleményem szerint ugyanis a két terület elválaszthatatlan egymástól. Ha azt mondom, Google, Amazon, PwC vagy Tesco, teljesen más értékek, érzések, asszociációk jutnak eszedbe róluk, mint lehetséges munkáltatóról – ennek a hátterében pedig gondos és tudatos munkáltatói márkaépítés zajlik, aminek mindenképp a belső, munkavállalói célközönségnél kell kezdődnie.

Képzeld el az egészet úgy, mint koncentrikus körök sokasága egymás körül: legbelül a cég jelenlegi alkalmazottjai vannak, eggyel kijebb azok, akik épp csatlakozás előtt állnak (vagy már dolgoztak a cégnél, de elhagyták azt), a következő körben az álláskeresők, majd jönnek a távolabbi csoportok – a rokonok, családok, barátok; a közösségi média-felhasználók, a szakmához képest teljesen “laikusok” és így tovább… Ha a kör közepe rendben van – tehát a munkavállalók elégedettek a kompenzációval, a céges kultúra támogató és őszinte, az emberek motiváltak és hatékonyak a munkájukban -, akkor ez kifelé is át fog gyűrűzni a kör többi részére. A cég jó hírneve nagyon hamar el fog jutni az álláskeresőkhöz, a közösségi média meg fog telni a pozitív személyes sztorikkal és fotókkal az adott munkahelyről, sőt, az ott dolgozók még a családi / baráti összejöveteleiken is szinte önkéntelenül fogják továbbvinni a munkáltató pozitív hírét egy-egy munkahelyi anekdotával és élményeik megosztásával. Eddig egyszerű, igaz?

Amikor a koncepcióból valóság lesz – és ami miatt ez sokszor félremegy 🎯

Valahol itt kell behoznunk a képbe a belső kommunikációt, ami tulajdonképpen a belső munkáltatói márkaépítés legfőbb kulcsa és eszköze. A munkavállalói elégedettség alapja az információ: ha a munkavállalók nem tudják, mit és miért kell csinálniuk, hogyan épül fel az adott vállalat és annak folyamatai, miért olyan a vállalati kultúra, amilyen, akkor csak egy bizonytalan, roskadozó alapra tudjuk építeni a munkáltatói márkánkat. Ha viszont a helyükön vannak a megfelelő hírlevelek, town hall meetingek és egyéb csatornák, és a jól megkomponált üzenetek a megfelelő időben és módon érnek célba a releváns célközönségüknél, sziklaszilárd alapok mellett gondolhatjuk tovább employer branding aktivitásunkat.

Noha “eszközként” hivatkoztam a belső kommunikációra, ez nem jelenti azt, hogy alárendelt viszonyban lenne az employer branding tevékenységhez képest – a két terület valójában kéz a kézben, egymással szorosan összefonódva létezik és halad előre. Munkáltatói márkaépítés nem létezik belső kommunikáció nélkül, ahogy a belső kommunikáció sem lehet 100%-osan hatékony, ha nincs mögötte egy jól kidolgozott employer branding koncepció. A belsőkomm és az employer branding mögött ugyanúgy stratégia van, ugyanúgy számok és KPI-ok határozzák meg a sikerességüket, van mögöttük egy éves menetrend, ezek pedig jó esetben mind egymással összehangoltan léteznek és egymást támogatják. Itt viszont elérkeztünk egy kisebb gyakorlati bökkenőhöz.

Mind az employer branding, mind pedig a belső kommunikáció nagyon alulértékelt területek jelenleg a magyar munkaerőpiacon. Nagyon ritka, hogy egy cégnél legyen külön egy dedikált csapat a belső kommunikációra, egy pedig a munkavállalói márkaépítésre, inkább valamilyen hibrid-felállást alkalmaznak a munkáltatók: például valaki a HR-ről elviszi az employer branding tevékenységet (saját napi munkája mellett), valaki más, mondjuk egy executive asszisztens pedig megkapja a belső kommunikációs feladatokat. Ilyen felállás mellett nem meglepő, ha kapacitás hiányában a két terület teljesen elmegy egymás mellett, az eredmény pedig káosz lesz. Ahogy az előző bekezdésben is írtam, mindkét folyamat komoly struktúrát és tervezést igényel, ehhez pedig muszáj megfelelő erőforrásokat – munkaerőt, időt, pénzt – biztosítania minden vállalatnak, aki sikeres munkáltatói márkát szeretne építeni.

Van még egy banánhéj, amin könnyű elcsúszni, ez pedig az employer branding rossz megközelítése: sokszor tapasztalom, hogy a munkáltatók kifejezetten a kifelé történő márkaépítésre fókuszálnak. Milliós költségvetésű videókat forgatnak arról, milyen jó náluk dolgozni, profi ügynökségekkel dolgoznak rajta, hogy csili-vili és szórakoztató módon jelenjenek meg a közösségi médiában, és exkluzív eseményeken osztogatják a logózott hátizsákokat és kulacsokat – amivel nincs is baj, ha van mögötte őszinteség, és tényleg a munkahelyi mindennapokat tükrözik. Emlékezzünk vissza a munkáltatói márkaépítés körére: ha hiányzik a kör “közepe”, tehát nincs meg a belső stabilitás, akkor minden más csak illúzió; minden új munkavállaló, aki a céghez kerül, idővel be fog pottyanni a kör közepén tátongó hatalmas lyukba, hiszen nem azt kapják meg, amire előzetesen számítottak és amit a vállalat magáról sugallt. Erről kicsit bővebben olvashattok ebben a korábbi cikkemben.

Remélem, ez a rövid összefoglaló segített kicsit letisztázni az employer branding és a vállalati kommunikáció közti kapcsolatot – ha van bármilyen tapasztalatotok a téma kapcsán, osszátok meg velem hozzászólás formájában a cikk alatt, kíváncsi vagyok a Ti élményeitekre is!

Havonta egyszer házhoz mennek a legfrissebb belső kommunikációs trendek, érdekességek és hírek - ne maradj le róla Te sem!


Nagy Ádám

Belső kommunikációs specialista, kreatív geek, blogger. Közel hat éve foglalkozom kifejezetten szervezeti kommunikációval, blogomat pedig azért índítottam, hogy minél több munkahelyre eljusson és megfelelő fontosságot kapjon ez a szakterület. 💬

0 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .