2020 – az alkalmazkodó employer branding éve

A HRPWR tavaly újra kiosztotta a piac legjobb HR-kommunikációs megoldásait elismerő HRKomm díjakat, tegnap, február 4-én pedig be is tekinthettünk néhány díjnyertes pályázat kulisszái mögé, megismerve az aranyok mögötti okokat, számokat, folyamatokat egy online konferencia keretében. Az ehhez hasonló események számomra nem csak azért izgalmasak, mert kiderül, mely hazai munkáltatók járnak az employer branding élmezőnyében, hanem mert arról is adnak egy körképet, milyen aktuális kérdések, trendek, jelenségek határozzák meg a piacot, milyen irányba tart a munkáltatói márkaépítés – és ezzel együtt a belső kommunikáció – Magyarországon.

Míg a korábbi években azért mindig akadt néhány kifejezetten merész employer branding projekt, most a koronavírus kicsit felülírta ezeket: 2020 a nyertes pályázatok alapján arról szólt a legtöbb munkahelyen, hogy hogyan tudtak alkalmazkodni és kihozni a maximumot a kialakult helyzetből. És félre ne értsetek, ez egyáltalán nem egy rossz dolog: nagyon is jó volt látni azt, hogy a különböző bankok, multik, jól ismert hazai nagyvállalatok hogyan léptek fel tudatosan és strukturáltan a COVID-szituáció ellen, egyáltalán nem elkendőzve a helyzet súlyosságát, és a lehető legnagyobb támogatást megadva minden otthonról dolgozó vagy épp a “frontvonalon” munkát teljesítő kollégának. Mivel a digitális csatornák száma véges, tartalmilag ezek a pályázatok azért erősen egybecsengtek: szinte mindenki a jól felépített, interaktív intranetes jelenlétben, a rendszeres hírlevelekben, a videós tartalmakban és a különböző online eseményekben látta a kommunikáció leghatékonyabb módját, maximum a főbb üzenetek változtak munkahelyről munkahelyre.

Két gondolatot szeretnék mindenképp kiemelni az elhangzottak közül. Nagyon tetszett, ahogy Gáspár Bence, az OTP kommunikációs főosztályának vezetője nyilatkozott a helyzetről: Bence a helyzet súlyossága és az extrém munkaterhelés ellenére is a “belső kommunikáció diadalaként” tekintett a tavalyi évre, hiszen 2020 volt az az esztendő, ami új kapukat nyitott meg a szervezeti kommunikáció számára és új szintre emelte annak fontosságát a vezetőség, a HR, valamint az egyszerű munkavállalók szemében is. Ezzel maximálisan egyet tudok érteni és szerintem át is jött az én 2020-as cikkjeimből is; a belső kommunikáció hirtelen átkerült támogató szerepkörből egy iránymutató, stratégiai szerepkörbe, ahonnan már nem csak a feldobott labdák leütése a feladat, hanem a következő lépések közös lefektetése is. Az OTP belső kommunikációs csapata márpedig nagyon aktív volt ezen a téren, le a kalappal előttük!

A másik nagyon értékes gondolatcsomag szintén a bankszektorból, egészen pontosan Szinai Ádámtól, a CIB Bank marketing- és kommunikációs igazgatójától érkezett. Ádám arról mesélt, hogy szerinte az elmúlt egy évben vált el igazán, mely munkáltatók képesek az igazi önreflexióra és az őszinte márkaépítésre a képmutatás helyett – és ez nem is feltétlenül csak abban nyilvánul meg, hogy mit mutatnak kifelé magukról, hanem abban is, hogy a vezetőség milyen példát mutat cégen belül a beosztottak felé. A legkézenfekvőbb példa: egy dolog azt mondani, hogy ne járj be az irodába, maradj otthon, hordj maszkot, és megint egy más dolog azt látni is, hogy a szervezet vezetői tényleg maximálisan ezek szellemében dolgoznak napról napra. Ha ez nem így van, borul minden, ami hiteles munkáltatói márkaépítés címszó alatt történik a munkahelyen.

Volt még egy előadás, amit nagyon jó volt hallgatni és kifejezetten emlékezetes maradt számomra, ez pedig a TESCO Magyarország prezentációja volt a cég történetében először megtartott sokszínűségi / diversity hétről. Maga az esemény szerintem multis körökben minden nagyobb vállalatnál előfordul, én magam is szerveztem már hasonlót, viszont a TESCO tízperces összefoglalója során szinte kézzelfogható volt az, hogy a szervezők bizony teljes szívvel-lélekkel rakták össze az eseményt és elképesztő energiát beletettek a szuper végeredmény érdekében. Nem azért csinálták, hogy kipipáljanak egy újabb sort az éves employer branding stratégiában, hanem fontos (diversityn belül is újszerű!) témákkal, érdekes előadókkal szerették volna megismertetni a munkavállalókat, sőt, ezeken keresztül edukálni és magánéleti kérdésekben is támogatni őket. Ez pedig maximálisan átjött a rövid előadás során!

Ami még jól érzékelhető volt szinte az összes prezentáció alatt, az az, hogy a COVID-19 okozta helyzetnek volt egy nagy pozitív hozadéka is: minden munkahelyen ezerrel dübörög a digitalizáció, hirtelen megugorhatóvá vált minden olyan IT- és egyéb belső akadály, ami eddig ellehetetlenítette a technológiai innovációkat. Az olyan szolgáltatóknak hála, mint például a Blue Colibri ez ráadásul nem is csak a fehérgalléros “irodai” munkahelyek privilégiuma: a telefonokra optimalizált komplett belső kommunikációs rendszer akár üzemi környezetben, vagy országosan széttagolt telephelyek esetén is fel tudja pörgetni az információáramlás hatékonyságát.

Összefoglalva az online konferenciát: lehet, hogy merészség és újító ötletek terén nem ez volt az eddigi legizgalmasabb HRKomm-felhozatal, de azt hiszem, a jelenlegi környezetben nem is várhatjuk ezt a munkáltatóktól, akik amúgy is erejüket megfeszítve próbáltak alkalmazkodni és rugalmasan átveszélni 2020-at. Az mindenképp körvonalazódni látszik, hogy nagyon sok mindenben – analitika, kreatív koncepciók, hosszútávú stratégiaalkotás – kezdünk felzárkózni a globális trendekhez, ennél több pedig szerintem nem is kell ahhoz, hogy 2021-ben a következő szintre emeljük az employer branding fogalmát!

Köszönöm a lehetőséget a HRPWR csapatának, hogy részt vehetettem a konferencián!