All staff meeting, all hands, town hall… Minden cégnél máshogy hívják, de a lényeg nagyjából ugyanaz: összegyűlik a cég minden alkalmazottja, és meghallgatják, ahogy a vezérigazgató és a vezetőség beszámol a legutóbbi sikerekről, pénzügyi eredményekről és a következő időszak fókuszterületeiről. A hivatalos pontok után jöhet egy kis közös evés-ivás, beszélgetés, aztán mindenki visszaül a gépe elé és ott folytatja a munkáját, ahol korábban félbehagyta – de vajon lehetne ez máshogy is? Hogyan lehetne gondoskodni róla, hogy az előadáson elhangzott üzenetek tényleg rögzüljenek a hallgatóságban, és a termet motiváltan, feltöltődve és inspirálódva hagyják el a kollégák?

A válasz a gamification: ha egy kicsit csavarunk a megszokott formátumon, és interaktív, szórakoztató módon tálaljuk évértékelő üzeneteinket, máris teljesen más lesz a fogadtatásuk. Ezt pedig könnyebb megvalósítani, mint gondolnád – mutatok is három egyszerű, gyorsan gyakorlatba ültethető példát!

Kvízbajnokság az irodában

Volt idő, amikor az egész ország találgatta együtt a Legyen Ön is Milliomos kérdéseinek megfejtését a tévé előtt ülve, most pedig leginkább romkocsmákban futhatunk bele tematikus Kvízestekbe és bajnokságokba; úgy fest, hogy a kvíz műfaja a maga egyszerű, de nagyszerű megközelítésével továbbra is töretlen népszerűségnek örvend.

Belső kommunikáció szempontjából jó hír, hogy a kvíz akár teljesen ki tudja váltani a szokásos “kiállok és prezentálok” stílusú town hall meetingeket: ebben az esetben az előadó nem tényeket és számokat közöl, hanem kérdésekre építve aktívan bevonja a hallgatóságot, reagál a válaszaikra, beszélgetést kezdeményez velük. Kis túlzással élve úgy lehet elképzelni az egészet, mint a TV-ben látható game showkat: egy élményszerű, pörgős esemény, ami felébreszti az emberekben lakozó játékost és versenyszellemet!

Mi kell hozzá?

• Egy előre összeállított kérdéssor a town hall tematikájára kapcsolódva (pl. Melyik projekt hozta idén a legnagyobb bevételt? Melyik csapat nőtt a legtöbbet? Mi lesz a következő pénzügyi év fő fókusza?)
• Egy szoftver, ami képes a kvíz lebonyolítására: ez lehet akár a Kahoot, akár a Mentimeter (mindkettőnek van ingyenes próbaverziója) vagy bármi hasonló. Ezek segítségével a hallgatóság tagjai közvetlenül a telefonjukon tudnak szavazni az egyes kérdések válaszlehetőségeire, a jó válaszok után gyűjthetik a pontokat, a végén pedig a legjobban teljesítő játékosokat azonnal meg is tudjuk mutatni a kivetítőn.
• Egy jó moderátor, aki le tudja vezényelni az irodai game show-t. Nem feltétlenül kell, hogy ez egybeessen az előadóval, lehet két külön személy is – egy előadó, aki a formálisabb, hivatalosabb stílust képviseli, és egy lazább, humorosabb hangvételű moderátor, aki mederben tartja az egész eseményt.

Mit gondol a hallgatóság? Kérdezd meg tőlük!

A kvízkérdések mellett egy másik népszerű interakciós forma a szófelhő (word cloud): a már említett Mentimeter például képes arra, hogy egy kérdésre egy- vagy több szavas válaszokat gyűjtsön a felhasználóktól, majd azokat élőben meg is jelenítse a kivetítőn egy folyamatosan frissülő szóhalmaz formájában. Ha egy szót többször küldenek be, akkor nagyobb méretben fog megjelenni – pl. ha a kérdésed az, hogy “Mi legyen az ebéd a rendezvény után?”, és a többség erre a “pizza” választ küldi be, akkor ez a szó lesz a legfeltűnőbb az ábrán. Jópofa megoldás, hogy felmérjük a hallgatóság pillanatnyi kedvét vagy épp érdeklődését!

Hasonló módon egy kérdezz-felelek szekció is megvalósítható a prezentáció után. A hallgatóság tagjai telefonjukon, akár név nélkül küldhetnek be kérdéseket, a moderátor a saját telefonján át tudja nézni / jóvá tudja hagyni ezeket, majd a kivetítőn feltüntetve egyesével meg lehet válaszolni a választott kérdéseket – ezzel pedig ügyesen megkerülhető a kínos tücsökciripelés, amikor a teremben senki nem teszi fel a kezét a “Van kérdés?” elhangzása után.

Beültél egy előadásra? +20 tapasztalati pont!

Mi a helyzet a nagyobb rendezényvekkel, például egy egész napos, céges szintű csapatépítővel vagy egy nagyobb belső konferenciával? Szerencsére ezen a fronton is számos jól működő gamification megoldás létezik: az EventMobi és a Socio például teljeskörű eseménymenedzsmentet kínál a regisztrációtól kezdve egészen az utókommunikációig.

Az esemény résztvevői letöltenek egy mobil appot, és…

• láthatják a rendezvény agendáját, bejelölhetik az őket érdeklő eseményeket;
• megnézhetik térképen az egyes helyszíneket;
• networkingelhetnek a többi résztvevővel;
• fényképeket és bejegyzéseket tehetnek közzé;
• mindezt játékosítva tehetik: pontokat gyűjthetnek az egyes állomások felkereséséért, jelvényeket oldhatnak fel azzal, hogy új ismerősöket szereznek, a legaktívabb résztvevőket pedig akár egy-egy komolyabb (a mobil appon kívüli) ajándékkal is jutalmazhatjuk.

Hasonló megoldásokig egyébként nem is kell messzire mennünk: a hazai fejlesztésű Battlejungle is óriási terhet vesz le a rendezvényszervezők válláról azzal, hogy automatikusan intézi a kollégák jelentkeztetését, az emlékeztetők kiküldését és a résztvevők koordinálását, neked lényegében csak ki kell írnod az adott eseményt és kész, onnantól magától megy tovább a folyamat. A gamification pedig náluk is kulcsszerepet játszik – rögtön a főoldalon láthatjuk a legaktívabb kollégák toplistáját, akikkel versenyre kelhetünk a minél több eseményen és bajnokságon történő résztvétellel!

A fenti példákból is jól látszik, hogy a gamification egyre erősebben gyűrűzik be a munkahelyekre: a céges rendezvények mellett például a tréningek és az onboarding vonatkozásában is minden a játékosítás trendje felé halad, a fenti csak pár kiragadott példa volt, ami széles körben alkalmazható több kontextusban is. Arról pedig, hogy mi a gamification gyors terjedésének az oka és pszichológiai háttere, hamarosan egy külön cikkben olvashattok a blogon!