All staff meeting, all hands, town hall… Minden cégnél máshogy hívják, de a lényeg nagyjából ugyanaz: összegyűlik a cég minden alkalmazottja, és meghallgatják, ahogy a vezérigazgató és a vezetőség beszámol a legutóbbi sikerekről, pénzügyi eredményekről és a következő időszak fókuszterületeiről. A hivatalos pontok után jöhet egy kis közös evés-ivás, beszélgetés, aztán mindenki visszaül a gépe elé és ott folytatja a munkáját, ahol korábban félbehagyta – de vajon lehetne ez máshogy is? Hogyan lehetne gondoskodni róla, hogy az előadáson elhangzott üzenetek tényleg rögzüljenek a hallgatóságban, és a termet motiváltan, feltöltődve és inspirálódva hagyják el a kollégák?

A válasz a gamification: ha egy kicsit csavarunk a megszokott formátumon, és interaktív, szórakoztató módon tálaljuk évértékelő üzeneteinket, máris teljesen más lesz a fogadtatásuk. Ezt pedig könnyebb megvalósítani, mint gondolnád – mutatok is három egyszerű, gyorsan gyakorlatba ültethető példát!

Kvízbajnokság az irodában

Volt idő, amikor az egész ország találgatta együtt a Legyen Ön is Milliomos kérdéseinek megfejtését a tévé előtt ülve, most pedig leginkább romkocsmákban futhatunk bele tematikus Kvízestekbe és bajnokságokba; úgy fest, hogy a kvíz műfaja a maga egyszerű, de nagyszerű megközelítésével továbbra is töretlen népszerűségnek örvend.

gamification a belső kommunikációban

Belső kommunikáció szempontjából jó hír, hogy a kvíz akár teljesen ki tudja váltani a szokásos “kiállok és prezentálok” stílusú town hall meetingeket: ebben az esetben az előadó nem tényeket és számokat közöl, hanem kérdésekre építve aktívan bevonja a hallgatóságot, reagál a válaszaikra, beszélgetést kezdeményez velük. Kis túlzással élve úgy lehet elképzelni az egészet, mint a TV-ben látható game showkat: egy élményszerű, pörgős esemény, ami felébreszti az emberekben lakozó játékost és versenyszellemet!

Mi kell hozzá?

  • Egy előre összeállított kérdéssor a town hall tematikájára kapcsolódva (pl. Melyik projekt hozta idén a legnagyobb bevételt? Melyik csapat nőtt a legtöbbet? Mi lesz a következő pénzügyi év fő fókusza?)
  • Egy szoftver, ami képes a kvíz lebonyolítására: ez lehet akár a Kahoot, akár a Mentimeter (mindkettőnek van ingyenes próbaverziója) vagy bármi hasonló. Ezek segítségével a hallgatóság tagjai közvetlenül a telefonjukon tudnak szavazni az egyes kérdések válaszlehetőségeire, a jó válaszok után gyűjthetik a pontokat, a végén pedig a legjobban teljesítő játékosokat azonnal meg is tudjuk mutatni a kivetítőn.
  • Egy jó moderátor, aki le tudja vezényelni az irodai game show-t. Nem feltétlenül kell, hogy ez egybeessen az előadóval, lehet két külön személy is – egy előadó, aki a formálisabb, hivatalosabb stílust képviseli, és egy lazább, humorosabb hangvételű moderátor, aki mederben tartja az egész eseményt.

Mit gondol a hallgatóság? Kérdezd meg tőlük!

A kvízkérdések mellett egy másik népszerű interakciós forma a szófelhő (word cloud): a már említett Mentimeter például képes arra, hogy egy kérdésre egy- vagy több szavas válaszokat gyűjtsön a felhasználóktól, majd azokat élőben meg is jelenítse a kivetítőn egy folyamatosan frissülő szóhalmaz formájában. Ha egy szót többször küldenek be, akkor nagyobb méretben fog megjelenni – pl. ha a kérdésed az, hogy “Mi legyen az ebéd a rendezvény után?”, és a többség erre a “pizza” választ küldi be, akkor ez a szó lesz a legfeltűnőbb az ábrán. Jópofa megoldás, hogy felmérjük a hallgatóság pillanatnyi kedvét vagy épp érdeklődését!

Egy tipikus word cloud

Hasonló módon egy kérdezz-felelek szekció is megvalósítható a prezentáció után. A hallgatóság tagjai telefonjukon, akár név nélkül küldhetnek be kérdéseket, a moderátor a saját telefonján át tudja nézni / jóvá tudja hagyni ezeket, majd a kivetítőn feltüntetve egyesével meg lehet válaszolni a választott kérdéseket – ezzel pedig ügyesen megkerülhető a kínos tücsökciripelés, amikor a teremben senki nem teszi fel a kezét a “Van kérdés?” elhangzása után.

Beültél egy előadásra? +20 tapasztalati pont!

Mi a helyzet a nagyobb rendezényvekkel, például egy egész napos, céges szintű csapatépítővel vagy egy nagyobb belső konferenciával? Szerencsére ezen a fronton is számos jól működő gamification megoldás létezik: az EventMobi és a Socio például teljeskörű eseménymenedzsmentet kínál a regisztrációtól kezdve egészen az utókommunikációig.

gamification a belső kommunikációban

Az esemény résztvevői letöltenek egy mobil appot, és…

  • láthatják a rendezvény agendáját, bejelölhetik az őket érdeklő eseményeket;
  • megnézhetik térképen az egyes helyszíneket;
  • networkingelhetnek a többi résztvevővel;
  • fényképeket és bejegyzéseket tehetnek közzé;
  • mindezt játékosítva tehetik: pontokat gyűjthetnek az egyes állomások felkereséséért, jelvényeket oldhatnak fel azzal, hogy új ismerősöket szereznek, a legaktívabb résztvevőket pedig akár egy-egy komolyabb (a mobil appon kívüli) ajándékkal is jutalmazhatjuk.

Hasonló megoldásokig egyébként nem is kell messzire mennünk: a hazai fejlesztésű Battlejungle is óriási terhet vesz le a rendezvényszervezők válláról azzal, hogy automatikusan intézi a kollégák jelentkeztetését, az emlékeztetők kiküldését és a résztvevők koordinálását, neked lényegében csak ki kell írnod az adott eseményt és kész, onnantól magától megy tovább a folyamat. A gamification pedig náluk is kulcsszerepet játszik – rögtön a főoldalon láthatjuk a legaktívabb kollégák toplistáját, akikkel versenyre kelhetünk a minél több eseményen és bajnokságon történő résztvétellel!

A fenti példákból is jól látszik, hogy a gamification egyre erősebben gyűrűzik be a munkahelyekre: a céges rendezvények mellett például a tréningek és az onboarding vonatkozásában is minden a játékosítás trendje felé halad, a fenti csak pár kiragadott példa volt, ami széles körben alkalmazható több kontextusban is. Arról pedig, hogy mi a gamification gyors terjedésének az oka és pszichológiai háttere, hamarosan egy külön cikkben olvashattok a blogon!

Havonta egyszer házhoz mennek a legfrissebb belső kommunikációs trendek, érdekességek és hírek - ne maradj le róla Te sem!


Nagy Ádám

Belső kommunikációs specialista, kreatív geek, blogger. Közel öt éve foglalkozom kifejezetten szervezeti kommunikációval, blogomat pedig azért índítottam, hogy minél több munkahelyre eljusson és megfelelő fontosságot kapjon ez a szakterület. 💬

0 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .