Ha most felmész a Facebookra vagy bármelyik közösségi oldaladra, és végigpörgetsz az üzenőfaladon, biztos vagyok benne, hogy a sok selfie és havas-kirándulós kép mellett Te is belefutsz egy-két kétes forrásból származó hírbe – a COVID-19 vakcinák például most kifejezetten termékeny táptalajnak számítanak az álhírek terén. Egy minimális körültekintéssel megírt ‘fake news’ is futótűzként tud terjedni az online térben: olvasol valamit, ami hitelesnek tűnik, megosztod az ismerőseiddel, ők tovább osztják a saját baráti körükben, és máris ott tartunk, hogy ezer emberhez eljutott egy nem megbízható forrásból származó hír csak azért, mert Te bizalmat szavaztál neki.

A fake news jelenségnek megannyi aspektusát lehetne vizsgálni (a legijesztőbb talán a deepfake videók gyors térnyerése), de most kanyarodjunk el a munkahelyek irányába egy kicsit: mégis mi köze a munkáltatónak ahhoz, hogy milyen valós vagy annak vélt hírek keringenek az online világban? Meglehetősen sok!

Pillangóhatás és fertőző rémhírek az irodában 🦋

Menjünk tovább a vakcinás példával: egy kolléga, nevezzük most Péternek, elolvas egy hosszú, részletes – de orvosilag nem pontos – okfejtést arról, hogy a COVID-19 védőoltás miért veszélyes az egészségre. Noha a forrást nem ellenőrzi külön, a cikk egy orvos nevében íródott, kifejezetten tudományosnak hat a fogalmazásmódja, így Péter egyből tényként kezeli az ott olvasottakat, és mivel csapatvezetőként fontos számára beosztottjai egészsége, körbe is küldi a cikket 30 fős osztályán. Páran szkeptikusan fogadják, és próbálják felhívni a figyelmet a nem túl megbízható forrásra, de a cikk így is eljut néhány másik csapat levelezőlistájára és heti meetingjére is, így amikor céges szinten kiküldésre kerül a védőoltás beadatásának lehetősége, messze elmarad a jelentkezők száma a várttól – emiatt pedig hónapokkal el kell tolni az iroda biztonságos újranyitását.

A felvázolt példában nem csupán Péter volt figyelmetlen, aki igazából jó szándékkal (csak a kellő elővigyázatosság nélkül) osztotta meg a cikket kollégáival, hanem a munkáltató is tehetett volna a helyzet elkerüléséért. Egy ilyen fontos, a mindennapokat érintő témában bizony minden munkáltatónak komoly szerepet kell vállalnia abban, hogy hiteles, objektív, politikától és világnézettől független tájékoztatást nyújtson a kollégáknak, melyre több megoldás is létezhet. Pár ötlet:

  • Az adott témának dedikált, rendszeresen frissített és karbantartott Intranet oldal. Nem feltétlenül az új CNN-t vagy Wikipédiát kell megcsinálni belső hálózaton; az is elég lehet, ha összegyűjtesz egy csokornyi megbízható linket az Intraneten, és csak a legfontosabb kulcsinformációkat emeled ki külön.
  • Rendszeres hírlevél, amiben hétről hétre, vagy hónapról hónapra beszámolsz az adott téma friss híreiről. A levél érkezhet a vezérigazgató vagy egy Health & Safety szakértő nevében, ezzel is erősítve a tartalom hitelességét.
  • Virtuális előadás / kérdezz-felelek / panelbeszélgetés a téma megbízható szakértőjeivel, akár külső előadókkal. Sokszor egy TV-ben látott, jól ismert arc nagyobb hatékonysággal juttathat célba kulcsüzeneteket, mint bármilyen igazgató a cég soraiból.
  • Edukációs kampány az álhírekről általánosságban (plakátok, szórólapok, rövid nyomtatott magazin, online anyagok formájában), bemutatva a fake news veszélyeit és felhívva a kollégák figyelmét a tudatos böngészés alapvető szabályaira.

Bármilyen csatornát vagy megközelítést válassz is, az biztos, hogy elsősorban a vezetőség és a munkahelyi véleményvezérek / ambassadorok figyelmét kell megnyerned, hiszen a kollégák jelentős részéhez aztán rajtuk keresztül jutnak el az információk. Ha hozzájuk sikerül eljuttatnod a legfontosabb kulcsüzeneteket, jó úton haladsz, hogy kiszorítsd a munkahely falai közül az álhíreket – sőt, a munkahelyen kívül is tudatosabb, felkészültebb hírfogyasztót faragj a kollégákból.

Mi a helyzet akkor, ha már megtörtént a baj, vagyis már szárnyra keltek a munkahelyi folyosókon (vagy jelen esetben inkább a Zoom / Teams meetingeken) a pletykák és félinformációk? Szerencsére még ilyenkor sem késő közbeavatkozni pl. egy rendkívüli igazgatói hírlevél formájában, ráadásul ilyenkor meg is lehet cáfolni a konkrét álhírt – persze csak akkor, ha birtokodban vannak azok az információk, adatok, megbízható források, amikkel ezt alá is tudod támasztani. Pusztán szubjektív gondolatokra, megérzésekre alapozva nem lehet és nem is szabad felvenni a harcot az álhírekkel kapcsolatosan, különben csak még nagyobb káosz és fejetlenség lesz az eredmény.

Végezetül pedig mit tehetsz Te, mint magánszemély a fake news-terjesztés ellen? A válasz egyszerű: ne kezelj megbízható tényként minden információt, ami szembejön veled az interneten, a TV-ben vagy az újságokban, ha pedig egy ismerősöd valamilyen álhírt oszt meg a közösségi médiában (az esetek nagy részében nem szánt szándékkal), tiszteletteljesen, de határozottan hívd fel rá a figyelmét. ⚠️

Havonta egyszer házhoz mennek a legfrissebb belső kommunikációs trendek, érdekességek és hírek - ne maradj le róla Te sem!


Nagy Ádám

Belső kommunikációs specialista, kreatív geek, blogger. Közel hat éve foglalkozom kifejezetten szervezeti kommunikációval, blogomat pedig azért índítottam, hogy minél több munkahelyre eljusson és megfelelő fontosságot kapjon ez a szakterület. 💬

0 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .