Munkahelyi harc a fake news ellen

Szerző: Nagy Ádám Közzétéve:

Ha most felmész a Facebookra vagy bármelyik közösségi oldaladra, és végigpörgetsz az üzenőfaladon, biztos vagyok benne, hogy a sok selfie és havas-kirándulós kép mellett Te is belefutsz egy-két kétes forrásból származó hírbe – a COVID-19 vakcinák például most kifejezetten termékeny táptalajnak számítanak az álhírek terén. Egy minimális körültekintéssel megírt ‘fake news’ is futótűzként tud terjedni az online térben: olvasol valamit, ami hitelesnek tűnik, megosztod az ismerőseiddel, ők tovább osztják a saját baráti körükben, és máris ott tartunk, hogy ezer emberhez eljutott egy nem megbízható forrásból származó hír csak azért, mert Te bizalmat szavaztál neki.

A fake news jelenségnek megannyi aspektusát lehetne vizsgálni (a legijesztőbb talán a deepfake videók gyors térnyerése), de most kanyarodjunk el a munkahelyek irányába egy kicsit: mégis mi köze a munkáltatónak ahhoz, hogy milyen valós vagy annak vélt hírek keringenek az online világban? Meglehetősen sok!

Pillangóhatás és fertőző rémhírek az irodában 🦋

Menjünk tovább a vakcinás példával: egy kolléga, nevezzük most Péternek, elolvas egy hosszú, részletes – de orvosilag nem pontos – okfejtést arról, hogy a COVID-19 védőoltás miért veszélyes az egészségre. Noha a forrást nem ellenőrzi külön, a cikk egy orvos nevében íródott, kifejezetten tudományosnak hat a fogalmazásmódja, így Péter egyből tényként kezeli az ott olvasottakat, és mivel csapatvezetőként fontos számára beosztottjai egészsége, körbe is küldi a cikket 30 fős osztályán. Páran szkeptikusan fogadják, és próbálják felhívni a figyelmet a nem túl megbízható forrásra, de a cikk így is eljut néhány másik csapat levelezőlistájára és heti meetingjére is, így amikor céges szinten kiküldésre kerül a védőoltás beadatásának lehetősége, messze elmarad a jelentkezők száma a várttól – emiatt pedig hónapokkal el kell tolni az iroda biztonságos újranyitását.

A felvázolt példában nem csupán Péter volt figyelmetlen, aki igazából jó szándékkal (csak a kellő elővigyázatosság nélkül) osztotta meg a cikket kollégáival, hanem a munkáltató is tehetett volna a helyzet elkerüléséért. Egy ilyen fontos, a mindennapokat érintő témában bizony minden munkáltatónak komoly szerepet kell vállalnia abban, hogy hiteles, objektív, politikától és világnézettől független tájékoztatást nyújtson a kollégáknak, melyre több megoldás is létezhet. Pár ötlet:

  • Az adott témának dedikált, rendszeresen frissített és karbantartott Intranet oldal. Nem feltétlenül az új CNN-t vagy Wikipédiát kell megcsinálni belső hálózaton; az is elég lehet, ha összegyűjtesz egy csokornyi megbízható linket az Intraneten, és csak a legfontosabb kulcsinformációkat emeled ki külön.
  • Rendszeres hírlevél, amiben hétről hétre, vagy hónapról hónapra beszámolsz az adott téma friss híreiről. A levél érkezhet a vezérigazgató vagy egy Health & Safety szakértő nevében, ezzel is erősítve a tartalom hitelességét.
  • Virtuális előadás / kérdezz-felelek / panelbeszélgetés a téma megbízható szakértőjeivel, akár külső előadókkal. Sokszor egy TV-ben látott, jól ismert arc nagyobb hatékonysággal juttathat célba kulcsüzeneteket, mint bármilyen igazgató a cég soraiból.
  • Edukációs kampány az álhírekről általánosságban (plakátok, szórólapok, rövid nyomtatott magazin, online anyagok formájában), bemutatva a fake news veszélyeit és felhívva a kollégák figyelmét a tudatos böngészés alapvető szabályaira.

Bármilyen csatornát vagy megközelítést válassz is, az biztos, hogy elsősorban a vezetőség és a munkahelyi véleményvezérek / ambassadorok figyelmét kell megnyerned, hiszen a kollégák jelentős részéhez aztán rajtuk keresztül jutnak el az információk. Ha hozzájuk sikerül eljuttatnod a legfontosabb kulcsüzeneteket, jó úton haladsz, hogy kiszorítsd a munkahely falai közül az álhíreket – sőt, a munkahelyen kívül is tudatosabb, felkészültebb hírfogyasztót faragj a kollégákból.

Mi a helyzet akkor, ha már megtörtént a baj, vagyis már szárnyra keltek a munkahelyi folyosókon (vagy jelen esetben inkább a Zoom / Teams meetingeken) a pletykák és félinformációk? Szerencsére még ilyenkor sem késő közbeavatkozni pl. egy rendkívüli igazgatói hírlevél formájában, ráadásul ilyenkor meg is lehet cáfolni a konkrét álhírt – persze csak akkor, ha birtokodban vannak azok az információk, adatok, megbízható források, amikkel ezt alá is tudod támasztani. Pusztán szubjektív gondolatokra, megérzésekre alapozva nem lehet és nem is szabad felvenni a harcot az álhírekkel kapcsolatosan, különben csak még nagyobb káosz és fejetlenség lesz az eredmény.

Végezetül pedig mit tehetsz Te, mint magánszemély a fake news-terjesztés ellen? A válasz egyszerű: ne kezelj megbízható tényként minden információt, ami szembejön veled az interneten, a TV-ben vagy az újságokban, ha pedig egy ismerősöd valamilyen álhírt oszt meg a közösségi médiában (az esetek nagy részében nem szánt szándékkal), tiszteletteljesen, de határozottan hívd fel rá a figyelmét. ⚠️


Nagy Ádám

Kommunikációs szakértő, kreatív geek, blogger. 🦸‍♂️💬 Közel hét éve segítek vállalatoknak abban, hogy a belső kommunikáció következő szintjére lépjenek - nem csupán tartalom, hanem a használt digitális eszközök és a színfalak mögött zajló folyamatok terén is.

0 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .