Sokat halljuk sok különféle kontextusban, de valószínűleg csak kevesen tudják igazán, miért is lett olyan divatos kulcsszó az üzleti életben a storytelling. Mi ez, honnan jött, és egyáltalán érdemes vele foglalkozni, vagy idővel majd szimplán feledésbe merül? Olvass tovább, és minden kiderül!

Mi az a storytelling? 🤔

Gondolj vissza gyermekkorod kedvenc meséire, és arra, hogy miket váltottak (vagy akár váltanak) ki belőled: biztos vagyok benne, hogy érzelmek, tanulságok és felismerések egész skálája kapcsolódik hozzájuk. Noha akkoriban még nem tudhattál róla, de ezek voltak az első találkozásaid a storytelling művészetével – a sok “egyszer volt, hol nem volt“-kezdetű sztori és mesebeli hős távoli világokba repített el, ugyanakkor nagyon is földhözragadt tanulságokat adott át, az életre nevelt, és olyan emlékeket adott, melyek a mai napig élénken élnek benned.

A történetmesélés egyáltalán nem újkeletű dolog, olyannyira, hogy már az őskorban is ezt csinálták a tábortűz köré gyűlve elődeink. Barlangrajzok formájában osztották meg egymással élményeiket és ismereteiket, a közös tapasztalataikra alapoztak, hogy még hatékonyabbá válhasson a gyűjtögetés és a vadászat, és közösséget építettek saját történeteik alapköveire. A kezdetleges barlangrajzokat idővel leváltották a sokkal részletesebb hieroglifák, jött a papír és a nyomtatás, és így tovább; a történelem kezdete óta exponenciálisan nő a különböző szóbeli, vizuális és írott storytelling-csatornák és megoldások száma.

Csak gondolj egy átlagos napodra: történeteket hallasz a barátaidtól, kollégáidtól és családtagjaidtól, lebilincselő sztorikat látsz a tévében, a moziban vagy akár a híradóban, ha pedig sikerül elszakadni az elektronikus kütyüktől, egy jó könyvvel kapcsolod ki magad a nap végén – gyakorlatilag minden irányból, megállás nélkül sztorikkal vagyunk bombázva. Nem csoda, hogy ilyen mértékű információ-túladagolás mellett alaposan meg kell dolgoznunk munkatársaink figyelméért a különböző szervezeti kommunikációk kapcsán!

Hogyan használható a storytelling vállalati környezetben? 👔

Idézd fel újra, milyen történeteket hallottál kisgyermekként, és próbáld meg egy-egy mondatban összefoglalni a tartalmukat! A történetek jelentős része felhúzható ugyanazon cselekményre: a hős boldogan él saját világában, ám valamilyen váratlan körülmény kibillenti ebből, így útnak indul megkeresni a megoldást (megszerezni valamilyen tárgyat / találkozni valakivel / eljutni valahova), célja elérése után pedig minden visszakerül a normál kerékvágásba, jöhet a vége főcím. Egyszerűsége ellenére a dolog mégis működik, ugyanolyan izgalommal követjük Herkules megpróbáltatásait, mint mondjuk Szimba vándorútját, Némó megmentését vagy épp Coco túlvilági kirándulását – és miért ne lehetne ugyanezt a vállalati kommunikáció során is alkalmazni?

Próbáld ki, hogy legközelebb – például egy nagyobb szervezeti változás bejelentésekor – teljes mértékben elhagyod a vállalati szakszavakat, a személytelen, távolságtartó stílust lecseréled egy olvasmányosabb folyó szövegre, és az általános megfogalmazás helyett konkrét szereplőket adsz a szövegedhez. Vagy például ha prezentálni fogsz a vezetőség előtt, vedd kicsit személyesebbre a hangvételt, cseréld le a szöveges diákat látványos képekre, és előadás helyett meséld el nekik egy történet keretében a kívánt üzenetet. Az eredmény borítékolható: nagyobb valószínűséggel fog átmenni az üzenet, jobban megmarad a hallgatóságban a tartalom, és összességében pozitívabb lesz a fogadtatása az egész kommunikációnak.

A storytellingnek sajnos nincs kész eszköztára, nincs egy mágikus app, ami átalakítja “storytelling-kompatibilissé” a szöveged, inkább motívumai, visszatérő elemei vannak, melyek használatára rá kell érezni. Ha például egy hosszabb e-mailes kommunikációt írsz, néha vedd fel gondolatban a “storytelling”-kalapodat, és tegyél fel olyan kérdéseket magadnak, mint például:

• Ha ez egy könyv cselekménye lenne, mi lenne a központi konfliktus, a megoldandó helyzet, amire fel lehet húzni a körítést? Van a cselekménynek alaphelyzete, íve, megoldása?

• Van főhőse a történetnek? Ha nincs – mi hiányzik ahhoz, hogy legyen? (Nem muszáj, hogy konkrét személy legyen, akár az E/2 is lehet a főhős!) 

• Kivált bármiféle érzelmet belőled a szöveget? (Tipp: az “unottság” nem jó válasz, bármi más viszont igen – azokkal már lehet dolgozni.)

• Milyen képek, jelentéstársítások derengenek fel előtted, ha a szöveget olvasod? El tudnád esetleg mondani az üzenetet kizárólag képek használatával is?

Miért érdemes foglalkozni vele? 📈

Noha már eddig is számtalan előnyét kiemeltem, a storytelling hatása tudományos oldalról is bizonyított. Száraz tények hallgatása során az agynak mindössze két része aktivizálja magát, az egyik dekódolja a beérkező üzeneteket, a másik pedig jelentést kapcsol a feldolgozott szavakhoz és mondatokhoz. Ha azonban egy történetet hallunk, az emberi agy teljes gőzerőre kapcsol: átérezzük történetünk hősének érzelmeit és helyzetét, szinte látjuk magunk előtt, amit ő lát, és együtt izgulunk a sikeres végkifejletért. Te melyik verzióval találkoznál szívesebben, ha előadnál egy vezetőkkel teli tárgyalóban..?

Az egész világ a storytelling irányába tart: amikor betérsz egy Starbucks kávézóba, a forró ital mellé egy komplett hangulat- és élménycsomag társul (amiről gondosan felépített reklámok és kampányok gondoskodnak),  szállások helyett kalandokra és élményekre fizetsz be az Airbnb-n, zenehallgatás helyett pedig egy életérzésre ruházol be, amikor meghosszabbítod Spotify előfizetésed. Mindent áthatnak a történetek – igyekezz ezt a tudást mielőbb beépíteni üzleti kommunikációdba is, és az eredmények magukért fognak beszélni!

Havonta egyszer házhoz mennek a legfrissebb belső kommunikációs trendek, érdekességek és hírek - ne maradj le róla Te sem!


Nagy Ádám

Belső kommunikációs specialista, kreatív geek, blogger. Közel öt éve foglalkozom kifejezetten szervezeti kommunikációval, blogomat pedig azért índítottam, hogy minél több munkahelyre eljusson és megfelelő fontosságot kapjon ez a szakterület. 💬

0 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .