Storytelling: száraz tények helyett történetmesélés a munkahelyen

Sokat halljuk sok különféle kontextusban, de valószínűleg csak kevesen tudják igazán, miért is lett olyan divatos kulcsszó az üzleti életben a storytelling. Mi ez, honnan jött, és egyáltalán érdemes vele foglalkozni, vagy idővel majd szimplán feledésbe merül? Olvass tovább, és minden kiderül!

Mi az a storytelling? ?

Gondolj vissza gyermekkorod kedvenc meséire, és arra, hogy miket váltottak (vagy akár váltanak) ki belőled: biztos vagyok benne, hogy érzelmek, tanulságok és felismerések egész skálája kapcsolódik hozzájuk. Noha akkoriban még nem tudhattál róla, de ezek voltak az első találkozásaid a storytelling művészetével – a sok “egyszer volt, hol nem volt“-kezdetű sztori és mesebeli hős távoli világokba repített el, ugyanakkor nagyon is földhözragadt tanulságokat adott át, az életre nevelt, és olyan emlékeket adott, melyek a mai napig élénken élnek benned.

A történetmesélés egyáltalán nem újkeletű dolog, olyannyira, hogy már az őskorban is ezt csinálták a tábortűz köré gyűlve elődeink. Barlangrajzok formájában osztották meg egymással élményeiket és ismereteiket, a közös tapasztalataikra alapoztak, hogy még hatékonyabbá válhasson a gyűjtögetés és a vadászat, és közösséget építettek saját történeteik alapköveire. A kezdetleges barlangrajzokat idővel leváltották a sokkal részletesebb hieroglifák, jött a papír és a nyomtatás, és így tovább; a történelem kezdete óta exponenciálisan nő a különböző szóbeli, vizuális és írott storytelling-csatornák és megoldások száma.

Csak gondolj egy átlagos napodra: történeteket hallasz a barátaidtól, kollégáidtól és családtagjaidtól, lebilincselő sztorikat látsz a tévében, a moziban vagy akár a híradóban, ha pedig sikerül elszakadni az elektronikus kütyüktől, egy jó könyvvel kapcsolod ki magad a nap végén – gyakorlatilag minden irányból, megállás nélkül sztorikkal vagyunk bombázva. Nem csoda, hogy ilyen mértékű információ-túladagolás mellett alaposan meg kell dolgoznunk munkatársaink figyelméért a különböző szervezeti kommunikációk kapcsán!

Hogyan használható a storytelling vállalati környezetben? ?

Idézd fel újra, milyen történeteket hallottál kisgyermekként, és próbáld meg egy-egy mondatban összefoglalni a tartalmukat! A történetek jelentős része felhúzható ugyanazon cselekményre: a hős boldogan él saját világában, ám valamilyen váratlan körülmény kibillenti ebből, így útnak indul megkeresni a megoldást (megszerezni valamilyen tárgyat / találkozni valakivel / eljutni valahova), célja elérése után pedig minden visszakerül a normál kerékvágásba, jöhet a vége főcím. Egyszerűsége ellenére a dolog mégis működik, ugyanolyan izgalommal követjük Herkules megpróbáltatásait, mint mondjuk Szimba vándorútját, Némó megmentését vagy épp Coco túlvilági kirándulását – és miért ne lehetne ugyanezt a vállalati kommunikáció során is alkalmazni?

Próbáld ki, hogy legközelebb – például egy nagyobb szervezeti változás bejelentésekor – teljes mértékben elhagyod a vállalati szakszavakat, a személytelen, távolságtartó stílust lecseréled egy olvasmányosabb folyó szövegre, és az általános megfogalmazás helyett konkrét szereplőket adsz a szövegedhez. Vagy például ha prezentálni fogsz a vezetőség előtt, vedd kicsit személyesebbre a hangvételt, cseréld le a szöveges diákat látványos képekre, és előadás helyett meséld el nekik egy történet keretében a kívánt üzenetet. Az eredmény borítékolható: nagyobb valószínűséggel fog átmenni az üzenet, jobban megmarad a hallgatóságban a tartalom, és összességében pozitívabb lesz a fogadtatása az egész kommunikációnak.

A storytellingnek sajnos nincs kész eszköztára, nincs egy mágikus app, ami átalakítja “storytelling-kompatibilissé” a szöveged, inkább motívumai, visszatérő elemei vannak, melyek használatára rá kell érezni. Ha például egy hosszabb e-mailes kommunikációt írsz, néha vedd fel gondolatban a “storytelling”-kalapodat, és tegyél fel olyan kérdéseket magadnak, mint például:

• Ha ez egy könyv cselekménye lenne, mi lenne a központi konfliktus, a megoldandó helyzet, amire fel lehet húzni a körítést? Van a cselekménynek alaphelyzete, íve, megoldása?

• Van főhőse a történetnek? Ha nincs – mi hiányzik ahhoz, hogy legyen? (Nem muszáj, hogy konkrét személy legyen, akár az E/2 is lehet a főhős!) 

• Kivált bármiféle érzelmet belőled a szöveget? (Tipp: az “unottság” nem jó válasz, bármi más viszont igen – azokkal már lehet dolgozni.)

• Milyen képek, jelentéstársítások derengenek fel előtted, ha a szöveget olvasod? El tudnád esetleg mondani az üzenetet kizárólag képek használatával is?

Miért érdemes foglalkozni vele? ?

Noha már eddig is számtalan előnyét kiemeltem, a storytelling hatása tudományos oldalról is bizonyított. Száraz tények hallgatása során az agynak mindössze két része aktivizálja magát, az egyik dekódolja a beérkező üzeneteket, a másik pedig jelentést kapcsol a feldolgozott szavakhoz és mondatokhoz. Ha azonban egy történetet hallunk, az emberi agy teljes gőzerőre kapcsol: átérezzük történetünk hősének érzelmeit és helyzetét, szinte látjuk magunk előtt, amit ő lát, és együtt izgulunk a sikeres végkifejletért. Te melyik verzióval találkoznál szívesebben, ha előadnál egy vezetőkkel teli tárgyalóban..?

Az egész világ a storytelling irányába tart: amikor betérsz egy Starbucks kávézóba, a forró ital mellé egy komplett hangulat- és élménycsomag társul (amiről gondosan felépített reklámok és kampányok gondoskodnak),  szállások helyett kalandokra és élményekre fizetsz be az Airbnb-n, zenehallgatás helyett pedig egy életérzésre ruházol be, amikor meghosszabbítod Spotify előfizetésed. Mindent áthatnak a történetek – igyekezz ezt a tudást mielőbb beépíteni üzleti kommunikációdba is, és az eredmények magukért fognak beszélni!