Tavaly év elején volt egy kis előretekintésünk a 2019-es esztendőre, kiemelve 5 olyan trendet, ami az év során valóban meghatározó szerepet játszott a belső kommunikáció területén. Most, hogy újabb év – sőt, évtized! – veszi kezdetét, és mindenki ezerrel pörög az éves kommunikációs terv / stratégia / haditerv kidolgozásán, nézzük, mit mutat a kristálygömb a 2020-as #belsőkomm trendekről!

1. Munkavállalói élmény mindenek felett 🌴

Az utóbbi évek egyik feltörekvő buzzwordje a “munkavállalói élmény”, ami mögött egy nagyon is értékes gondolat bújik meg: az, hogy a munkavállaló munkahellyel való kapcsolata nem egy pontszerű állapot, hanem egy folyamat onnantól kezdve, hogy először hall a cégről egészen odáig, hogy elmegy az adott munkahelyről. Könnyű belátni, hogy ennek a folyamatnak viszonylag nagy szeletében játszik kulcsszerepet a tudatos belső kommunikáció – csak pár főbb állomás példának a munkavállalói életciklusból:

  • az első napok, az új kollégák onboardingja
  • az első “átlagos” hetek, a lila köd elmúlása utáni időszak
  • a kollégák hosszútávú megtartása, motiválása évek távlatában is
  • a kilépő kollégák utolsó hetei, napjai, az offboarding folyamata
  • kapcsolat a már kilépett kollégákkal (alumni)

Nagyon fontos, hogy a fenti állomásokat tudatosan kezeljük és észben tartsuk egy-egy belső kommunikációs kampány vagy akár a stratégia megtervezésekor, hiszen teljesen más módon, más stílusban, és lehet, hogy akár más-más csatornákon kell kommunikálnunk egy frissen betoppanó új belépővel és egy rutinos, évek óta dolgozó szenior kollégával. Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy a fenti célközönségek szerint szét kell szedni minden egyes belső kommunikációs kampányt – inkább csak érdemes azonosítani azokat az extra akciókat, amikkel az adott célcsoport személyesebben, közvetlenebbül is megszólítható.

2. Belső kommunikáció: tartalomgyártás helyett tartalom-elosztás 📦

Évek óta átalakulóban van a belső kommunikációs specialisták szerepköre: a korábbi tartalomgyártói szerep helyett egyre inkább a tartalom elosztóivá, koordinátoraivá válnak, akik a rendelkezésre álló anyagokat a megfelelő csatornákra terelik a célközönség számára legmegfelelőbb stílusban. Ehhez persze kell az is, hogy a kollégák tartalomgyártóvá lépjenek elő: írásos, fényképes, videós anyagokkal jelentkezzenek a cég mindennapjai és a különböző belsős események kapcsán, amikből a belső komm. specialista aztán szabadon garázdálkodhat az egyes belső felületeken.

A tartalomgyártói szerep elterjedése a munkatársak közt egyfelől egy természetes folyamat: manapság már senki számára sem idegen a social media, mindenki posztol az egyes felületekre, ehhez képest pedig a munkahelyi mindennapok dokumentálása is egy nagyon hasonló dolog – főleg, hogy az emberek zsebében már komolyabb fotók és videók megörökítésére (és azonnali megosztására) alkalmas okostelefonok rejtőznek. Másfelől sosem árt, ha egy kicsit szakmai oldalról is megtámogatjuk a folyamatot, és akár tréningek, workshopok, nyomtatott útmutatók segítségével mutatjuk meg a kollégáknak, milyen jellegű tartalmakat várunk tőlük, és mi az, amit akár saját social media oldalaikon is megoszthatnak a munkahelyi employer brand erősítésére.

3. Generációk találkozása a tárgyalóasztalnál 👶

Nem újkeletű dolog, de ahogy telnek az évek, egyre erősebben jelennek meg a munkahelyeken a generációs különbségek. Az X, Y és Z generációk tagjai másképp gondolkoznak arról, milyen a jó munkahely, más-más körülmények közt tudnak a leghatékonyabban dolgozni, más a technológiához és a digitalizációhoz való viszonyuk – de akár teljesen hétköznapi dolgokról, egy sorozatról, egy aktuális hírről, politikai kérdésekről is gondolkozhatnak teljesen másként.

Belső kommunikáció szempontjából ez két lényeges tennivalóval jár:

  • Bármikor, ha egy fókuszcsoportos beszélgetést, felmérést, interjút szervezel, gondoskodj róla, hogy minden generáció képviselve legyen ezeken – kulcsfontosságú, hogy egy nagyobb változás (pl. költözés, új szoftver bevezetése) előtt mindenki nézőpontját megismerd, és később ezek tudatában állítsd össze a vonatkozó kommunikációs tervet.
  • Edukáld a kollégákat a generációs különbségekről gyakorlati, szemléletes példákon keresztül. Elméletben mindenki hallott már arról, mit is jelent az X vagy az Y generáció tagjának lenni, de gyakorlatban nagyon kevesen veszik tudatosan figyelembe ezeket a különbségeket – pedig lehet, hogy sokkal megértőbben kommunikálnának ezek tudatában a saját vezetőikkel vagy épp gyakornokaikkal.

4. Humor és popkultúra a munkahelyen 😂

Élő-lélegző emberek vagyunk mindannyian: munka után hazamegyünk a családjainkhoz, könyveket olvasunk, filmeket nézünk, a hobbijainknak hódolunk. A szakmai élet és a magánélet nem választható el egymástól száz százalékban, hiszen ebéd közben pont a fentiekről – a megnézett sorozatról, az olvasott könyvről – fogsz beszélgetni kollégáidról, megismeritek egymás érdeklődési területeit, kedvenc szabadidős tevékenységeit… Miért ne lehetne akkor ezeket a “hivatalos” belső kommunikáció világába is behozni?

Egyre több munkahely kísérletezik azzal, hogy a hagyományos, nagyon corporate hangvételű belső kommunikációkba popkulturális utalásokat, vagy akár egy csipetnyi humort tesznek. Nincs abban semmi rossz, ha a hagyományos heti hírlevélben megjelenik egy kis utalás az aktuális Netflix-kedvenc Witcherre, vagy ha a town hall meetingen levetített prezentáció egy Star Wars-os mémmel kezdődik – pont a váratlansága miatt tud nagyot szólni egy-egy ilyen kommunikációs easter egg, kizökkentve a megszokott mókuskerékből a kollégákat és mosolyt csalva az arcukra legalább egy pillanat erejéig. Igen, egyetlen pillanatról beszélünk csupán, de sokszor pont ennyi hiányzik ahhoz a döntéshez, hogy valaki végigolvasson egy hírlevelet vagy megnézzen egy videós anyagot.

5. A hatékony kommunikáció alapja: az adat 📈

Ahogy a belső kommunikáció egyre inkább digitális csatornákra terelődik, úgy lesz egyre több lehetőségünk a kommunikáció hatékonyságának mérésére, ez alapján pedig folyamatosan fejleszteni, finomhangolni az egyes csatornák működését. Az adat lehet az eszköz ahhoz, hogy eredményeket mutass a vezetőségnek és az egyéb érintett feleknek, alapot adhat az összehasonlításra, valamint lehetőséget a tanulásra – egyszóval elkerülhetetlen a használata.

Ha a kommunikációs kampányok hatékonyságához nem rendelsz semmilyen mérőszámot, az kicsit olyan, mintha egy nagy tömegben kezdenéd el kiabálni az üzenetedet: ugyan te biztos lehetsz abban, hogy mindent elmondtál, mégsem kapsz semmilyen visszajelzést arra vonatkozólag, ténylegesen célba is ért-e az. Az analitika áttekintéséhez és elemzéséhez ráadásul nem is feltétlenül szükséges semmilyen előképzettség, csak elég idő és türelem – ennek alapjairól korábbi cikkemben részletesebben is olvashatsz.

Részemről ez az az öt dolog, amire biztos, hogy az eddigieknél is tudatosabban oda fogok figyelni 2020-ban – számodra is hasonlóan fest a lista, vagy kiegészítenéd esetleg bármivel?

Havonta egyszer házhoz mennek a legfrissebb belső kommunikációs trendek, érdekességek és hírek - ne maradj le róla Te sem!


Nagy Ádám

Belső kommunikációs specialista, kreatív geek, blogger. Közel öt éve foglalkozom kifejezetten szervezeti kommunikációval, blogomat pedig azért índítottam, hogy minél több munkahelyre eljusson és megfelelő fontosságot kapjon ez a szakterület. 💬

0 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .