Nemrég olvastam és Facebookon meg is osztottam egy karrierútmutatót a belső kommunikációról; kicsit más aspektusból, de az alábbiakban én is azt szeretném összefoglalni, miről szól és miről nem szól ez a szakma. Következzen 5 meglehetősen gyakran hallott tévhit – és rövid cáfolásuk – a szervezeti kommunikáció világából!

#01: A belső kommunikáció könnyű munka: csak levelek kiküldéséről és prezentációk csinosítgatásáról szól.

Szervezeti kommunikációval foglalkozom napi 8 órában immár több mint három éve, de elmondhatom, nem volt még két egyforma napom az irodában. Van, hogy délelőtt videót forgatunk a vezérigazgatóval a következő videóhíradónkba, ebéd közben egy új Intranetes oldal felépítése a téma a HR-es kollégákkal, délután pedig már egy belső all staff rendezvény előkészületein dolgozunk a Marketing csapattal közösen – de ugyanígy bármikor bejöhet egy fotózás, egy izgalmas szövegírói feladat, valamilyen grafikai munka, vagy akár egy nagyobb kreatív koncepció és kampány kivitelezése. Igen, sokat foglalkozom hírlevelek írásával és előkészítésével, és valóban dolgozok prezentációkkal is, de ez csak két apró szelete egy amúgy elképesztően sokszínű pozíciónak.

További olvasnivalók a témában:

• Az én sztorim: miért pont belső kommunikáció?
• Mi a belső kommunikáció, és miért érdemes jobban odafigyelni rá?

#02: Bárkiből lehet belső kommunikációs szakember.

Kívülről úgy tűnhet, hogy kommunikációs szakemberként csupa jópofa, kreatív projektben vehetsz részt, tipikusan olyanokban, amiket bárki meg tud csinálni, hiszen csak egy jó ötlet kell hozzá. A háttérben azonban ennél jóval komolyabb munka folyik, amihez elengedhetetlen az erős szakmai háttér – ez jelentős mértékben tanulható és fejleszthető, bizonyos elemei azonban a személyiségből fakadó, nehezebben megfogható soft skillek.

Ebben a szakmában elengedhetetlen a magabiztos szövegírói háttér, a profi idő- és projektmenedzsment, a vizuális szépérzék, az asszertív kommunikáció és személyismeret, különben hamar maga alá temet a feladatok egyre növekvő halmaza. Az esetek túlnyomó részében komoly időnyomás alatt kell teljes koncepciókat és projektterveket kidolgozni, egy-két infómorzsa alapján komplett e-maileket összeállítani más vezetők nevében, egy rövid meeting alapján felmérni a kollégák igényeit, és közben priorizálni a millió egyéb kisebb teendőt.

Röviden tehát: nem, a belső kommunikáció nagyon nem való mindenkinek – ugyanúgy, mint egy mérnöki, egy pénzügyi vagy egy informatikai pozíciónak, ennek is megvannak a maga sajátos elvárásai és munkaköri leírása.

További olvasnivaló a témában:

• Vállalati újságíró, kreatív alkotó, változásmenedzser – a belső kommunikációs szakértő
• Kinek a felelőssége a gördülékeny belső kommunikáció?

#03: A belső kommunikációs szakma az extrovertált emberek hivatása.

Sokak fejében él az a kép a belső kommunikációs kollégákról, hogy egész nap a konyhában kávéznak és a többiekkel beszélgetnek, hiszen nekik mindenről tudniuk kell, ez a munkájuk. Ennek annyiban tényleg van valóságtartalma, hogy jó, ha az embernek minden csapatban, minden szinten megvannak a kapcsolatai, és elég vizibilisen végzi a munkáját ahhoz, hogy idővel minden hír és történés eljusson hozzá – de ettől még nem csak extrovertált személyiségtípusok lehetnek sikeresek ebben a szakmában.

A belső kommunikációban nagyon fontos, hogy oda tudj figyelni a részletekre és ki tudd hámozni a lényeget akár bonyolultabb szövegekből is, ha személyesen találkozol valakivel, értő és asszertív módon figyelni tudj rá, és ha kell, egy rövid brief alapján akár három-négy különböző megoldási javaslatot is hozz valamilyen kreatív feladatra. Ezek tipikusan olyan területek, amik inkább egy introvertált személyiségnek mennek jól.

A legideálisabb eset tehát az, ha a belső kommunikációs csapat legalább két emberből – egy extrovertáltból és introvertáltból – áll, ebben az esetben nem kell sokat várni rá, hogy látványos fejlődést és eredményeket tapasztaljunk a céges kultúra szintjén. Ha pedig már eredményekről beszélünk…

#04: A belső kommunikációról nem lehet mérhető eredményeket előállítani, így az üzleti eredményekhez sincs semmi köze.

A kommunikáció kicsit “soft”, nehezen megfogható dolognak tűnik, ugyanakkor napjaink technológiai megoldásai rengeteg különböző szinten mérhetővé tudják tenni azt. Megnyitási és kattintási arányok, látogatói és feliratkozói számok, Intranet statisztikák – az igazi kihívás nem is az, hogy ezeket megszerezzük, sokkal inkább az, hogy meglássuk mögöttük a valós jelentést és tudjunk mit kezdeni a rendelkezésünkre álló óriási adathalmazzal.

A belső kommunikációról igenis elmondható, hogy közvetett módon ugyan, de van köze az üzleti eredményekhez, ami számos HR-mutatóban megjelenik: hozzájárul a munkavállalói elégedettséghez és a belső munkafolyamatok hatékonyságához, segíti a megtartást és növeli a motivációt.

További olvasnivalók a témában:

• Mérhető szervezeti kommunikáció – nem csak lehetőség, elvárás!
• Miért megbízhatatlan adat a megnyitási arány?
• Hírlevél A/B tesztelés – minden, amire érdemes odafigyelned

#05: A belső és a külső kommunikáció két teljesen független terület.

Ha a munkahelyeden így érzed, az komoly gond, ugyanis azt jelenti, hogy a kettő közül valamelyik nem teljesen őszinte. A belső és a külső kommunikációnak összhangban kell lennie stílus, értékek és üzenetek terén, különben a munkáltatói márkánkat hamis ígéretekre és gyenge alapokra építjük.

Ideális esetben a belső és a külső kommunikáció segíti és támogatja egymást: a belső sikersztorikból és eseményekből külső hírek lesznek, az irodában készített fényképek felkerülnek a cég Instagram oldalára, hogy a leendő munkatársak is láthassák, a külsős híroldalakon megjelenő céges sajtóközlemények, publikációk pedig a vállalaton belül is felkerülnek azIntranet főoldalára.

További olvasnivalók a témában:

• Hol a határ a belső és a külső kommunikáció közt?

Te milyen tévhitekkel találkozol a leggyakrabban a szakmád kapcsán? Oszd meg velünk akár itt, kommentben, akár pedig a Komm365 blog nemrég indult Facebook oldalán!