Mindig irigykedve böngészem az angol vagy amerikai internal communications blogokat, tréninglehetőségeket, konferenciákat, álláshirdetéseket, podcasteket, melyek alapján arrafelé teljesen más, sokkal kiforrottabb a belső kommunikáció megítélése és státusza, mint amit itt Magyarországon tapasztalok. Angliában nemrég elindult az első ilyen egyetemi mesterképzés is – lássuk be, mi még fényévekre vagyunk attól, hogy a Corvinuson erről tanulhassunk.

A helyzetet azonban tegnap óta egy kicsit pozitívabban látom, megrendezésre került ugyanis az első hazai, kifejezetten erre a topikra fókuszáló belső kommunikációs workshop a Kreatív szervezésében. A workshop (valójában inkább mini-konferencia) felvezetőjében is elhangzott, hogy a munkahelyi kommunikáció nagyon gyakran előkerül említés szintjén különböző employer branding és HR rendezvényeken, de olyan rendezvény, ami csak ezt a témát járja körbe, még nem volt Magyarországon – abszolút időszerű volt tehát megtenni ezt a lépést.

Őszinte leszek: kevés olyan radikális dolgot hallottam, ami alapján most azonnal nekiülnék újragondolni jelenlegi munkahelyem belső kommunikációját – nem is feltétlenül ez volt a rendezvény célja -, viszont annál több megnyugtató dolog hangzott el. Ilyen volt például az, hogy egyre több munkahelyen van kifejezetten kommunikációval foglalkozó igazgató, aki a felsővezetésnek is a tagja; egyre több cég állít fel csapatokat, vagy legalább dedikál egy-egy kollégát, aki fókuszáltan ezzel tud foglalkozni, és egyre több munkáltató indít olyan jól felépített, tudatos, profin összerakott belső kampányokat (lásd például a Telekom irodaköltöztetési projektjét), ami pár évvel ezelőtt maximum az ügyfelek kapcsán, kifelé irányítva, PR jelleggel jöhetett volna szóba.

Megnyugtató volt az is, hogy azért minden munkahely nagyon hasonló problémákkal küzd belső kommunikáció terén. Az emberek nem olvassák az e-maileket, az irodán kívüli – pl. fiókokban, vagy ügyfélmunkán dolgozó – munkaerőt nem lehet elérni, a céges Intranet nehezen használható és emiatt népszerűtlen, a vállalati üzenetek nem feltétlenül találkoznak azzal, amit a munkavállalók hallani akarnak, és így tovább… A külföldi belső komm. blogokon is hajszál pontosan ugyanezek az állandóan visszatérő fájdalompontok, ez alapján tehát egyáltalán nem vagyunk lemaradva, mi is épp azokkal a nagy kérdésekkel küzdünk, amiket világszerte kommunikációs specialisták tízezrei próbálnak megoldani.

Szintén egy több előadásban visszatérő pont volt a belső kommunikáció kétirányúsága, melyről sokszor hajlamosak vagyunk megfeledkezni. Ebbe beletartozik egyfelől az, hogy vegyük a fáradtságot, és ismerjük meg a munkatársainkat: mérjük fel azt, hogy milyen témák érdeklik őket, milyen csatornán és milyen rendszerességgel tájékozódnak, mielőtt elkezdenénk őket céges víziókkal és 2020-as stratégiai tervekkel bombázni. Ha ez nem történik meg, egyszerűen el fogunk beszélni egymás mellett: a céges propaganda szembekerül a konyhai pletykák világával. Szintén a kétirányúság része az is, hogy a kollégáknak legyen lehetősége visszajelzést, választ adni, bekapcsolódni a beszélgetésekbe – ehhez először természetesen meg kell találni a megfelelő felületet. Volt olyan előadó az eseményen, akinél ez pl. egy news feed, egy üzenőfal volt az Intranet főoldalán, ami komment-szekció módjára pörgött a kollégák beküldött üzeneteivel. Egyszerű, szem előtt van, interaktív, és ami a legfontosabb: működik.

Az “Internal” workshop nagyon sok mankót és tippet nyújtott azoknak a munkahelyeknek is, ahol még csak most kezdi kiforrni magát a belső kommunikációs gépezet: több esettanulmányt, konkrét aktivitást, valamint azok eredményeit is megismerhettünk mind vállalati, mind pedig kreatív ügynökségi oldalról, sokszor egészen elemi lépésekig és részletekig lebontva. Noha a belső kommunikáció alapvetően egy zárkózott szakma – a munkahelyek ritkán reklámozzák, mit csinálnak ilyen téren -, itt egy fél nap erejéig eloszlott a köd, és mindenki teljesen nyíltan, transzparensen osztotta meg saját sikereit vagy épp korábbi kudarcait.

Összességében elég változatos témákkal sikerült körüljárni ezt a meglehetősen sokrétű témakört, és külön öröm, hogy olyan előadók prezentálásában, akik komolyan hisznek a belső kommunikációs szakma jövőjében. Jó volt azt látni és hallani, hogy nem feltétlenül kell külföld felé tekintgetni ezért a mentalitásért: itthon is egyre több a pozitív, inspiráló belső kommunikációs példa.