Múlt héten az irodában nyárzáró fagyizást rendeztünk: kitelepült a belső udvarunkra a Tündérgombóc retró hangulatú fagyiskocsija, és 400 gombóc fagylalttal vendégül láttuk kollégáinkat. Ugyan az eseményt összekötöttük egy-két belső kampányunkkal, és a pult mögé saját vezetőinket is beállítottuk, igazán komoly apropója nem volt a rendezvénynek – és pont ez az, ami miatt mindenki egy kicsit magáénak érezhette a közösségépítő délutánt.

Az elismerés nem csak a legjobbaké ?️

Egy vállalat belső kommunikációjában gyakran esik szó a több csapaton, vagy akár több országon átívelő sikerekről és mérföldkőnek számító projektekről, azonban csak nagyon ritkán kerülnek a megfelelő módon elismerésre a kisebb, mindennapos sikerek. Sokszor újra és újra ugyanazok a nevek, ugyanazok a projektek kerülnek elő a belső hírlevelekben, melyek hátterében valójában emberek tucatjai állnak – az ő jól összerakott Excel-tábláikat, profin megírt összefoglalóikat, hatékony projektmenedzsmentjüket vagy épp kommunikációs készségeiket azonban legjobb esetben is csak a saját főnökük ismeri el, de gyakran még ő sem.

Pedig fontos lenne: az elismerő szavak boldogabbá teszik a kollégákat, növelik a cég iránti elkötelezettségüket, és pozitív irányba mozdítják el az egész céges kultúrát, valamint a munkamorált. Az elismerés hiánya ezzel szemben elégedetlenkedéshez, a lelkesedés gyors csökkenéséhez vezethet, sőt, komoly stresszforrássá is válhat idővel. “Nem vagyok elég jó? Vajon mit csinálok rosszul? Valamit nem mondanak el nekem?” – bizonyára mindenkiben merültek már fel ilyen önbizalom-romboló kérdések, amiket sokszor a megfelelő visszajelzés hiányára lehet visszavezetni.

Mutass jó példát: változtass apránként! ?

Oké, ismerjük a problémát, de hogyan lehet ezen változtatni? Szervezzünk minden héten fagyizást? Nem feltétlenül, de egy-egy olyan eseménnyel, mint például az all staff fagyizás (de lehet ez akár valami apróbb ajándék vagy egy közös reggeli is) jó példát mutathatunk mindenkinek. Néha érdemes egy pillanatra megállni, kilépni a mindennapos mókuskerékből, és köszönetet mondani a kollégák munkájáért, függetlenül attól, hogy egy gyakornokról, egy egyszerű beosztottról vagy egy középvezetőről beszélünk – ez az igazi munkáltatói márkaépítés, ettől fogják a kollégák ténylegesen jól érezni magukat, sőt, ismerőseiknek jókat mesélni a munkahelyről.

Ehhez nem feltétlenül kell ám fagyiskocsi – egy post-it cetlire írt “köszönöm” vagy egy személyesen átadott üzenet sokszor még nagyobb hatást tud gyakorolni, mintha óriási felhajtást csaptunk volna a gesztus körül. Korábban is említettem már, hogy a változást apró lépésekben kell elkezdeni: volt olyan munkahelyem, ahol például egyedi grafikával ellátott köszönőkártyák kerültek kihelyezésre a folyosói tartókba, melyekből az emberek szabadon elvehettek és adhattak azoknak, akik munkáját szerették volna elismerni. Az eredmény? A bevezetés után az emberek íróasztala és személyes tere elkezdett megtelni köszönőkártyákkal, mindenki büszkén mutogatta kollégáinak a személyes üzenetekkel és hálálkodó szavakkal megtűzdelt kártyákat.

Érdemes megfontolni azt is, hogy akár legyen valamilyen dedikált belső felülete az elismeréseknek: ez lehet például egy havi hírlevél, egy Intranetes oldal, egy üzenőtábla a kollégák fotóival, de lehet egy teljesen önálló platform is. Egy másik korábbi munkahelyemen például egy belsős rendszerben pontokkal lehetett “köszönetet mondani” a kollégáknak, amit aztán valós jutalmakra – vásárlási utalványokra, voucherekre, konkrét termékekre – lehetett beváltani. Ehhez nyilván fontos a keretek megfelelő tisztázása, illetve mindenképp egy komolyabb anyagi ráfordítást jelent a cég részéről, de ezzel a gamifikált megoldással igen látványos utat járhat be egy vállalat szervezeti kultúrája akár rövidebb távon is.

TL;DR: merjünk köszönetet mondani és elismerni a kollégák munkáját akár kisebb sikerekért is – már egy szimpla cetlire lefirkantott “köszönöm” is többszörösen meg fogja hálálni magát hosszútávon mind a munkavállalói elégedettség, mind pedig a munkáltatói márka szempontjából.