(Ny)elvi kérdések a belső kommunikációban
Nemrég új pozícióba kerültem a bp-nél (ez volt a reklám helye), ahol a magyar iroda mellett már az összes többi európai telephellyel is sokkal szorosabban együtt kell dolgoznom – ez pedig rögtön behozott egy új kihívást is a belső kommunikáció általam eddig ismert világába, méghozzá a fordítások és a különböző nyelvek kérdéskörét. Az eddigi pozícióimban a használt nyelv javarészt az angol volt, minden hírlevél, Intranetes cikk, videó angolul készült el, hiszen a legtöbb multinacionális vállalatnál (ahol 10+ különböző nemzetiség dolgozik egy fedél alatt) ez az egyetlen közös nyelv. Mindenki jól érti, beszéli, használja az irodában, magától értetődő, hogy így folyik a belső kommunikáció is.
De mi van akkor, ha például a kollégák egy jelentős hányada nem irodai, hanem kékgalléros munkavállaló, és kevésbé megy át számukra az angol szakkifejezésekkel teletűzdelt kommunikáció, vagy az amerikai szlenggel és szólásokkal tarkított webcast? Mit tehet az a kommunikációs szakember, akinek nem elég angolul megírnia és kiküldenie egy levelet, hanem mellette mondjuk saját nyelven – görögül, spanyolul, hollandul, lengyelül, magyarul – is meg kell osztania a legfontosabb üzeneteket?
1. opció: csináld magad! ?
Az első és magától értetődő megoldás természetesen az, hogy ha pl. adott egy román anyanyelvű kommunikációs szakember a romániai irodában, akkor miért ne intézhetné ő maga az angol anyagok lefordítását? Ez papíron teljesen jól hangzik, hiszen ő az, aki amúgy is értesül minden kommunikációról, rajta fut át minden folyamat, logikus, hogy hatékonyan tudná kezelni a fordításokat is. Csak épp abba is bele kell gondolni, hogy ezzel megduplázzuk szegény kolléga munkaterhelését is.
Saját példa: egy korábbi munkahelyemen alapvetően magyarul ment a belső kommunikáció, azonban mivel egyre több külföldi, expat kolléga csatlakozott hozzánk, egy idő után elkezdtünk áttérni a kétnyelvű kommunikációra. Ez azt jelenti, hogy minden magyar nyelvű kommunikációhoz el kellett készíteni annak angol verzióját is – tehát nem volt elég magyarul megírnom pl. egy szervezeti változás bejelentését, hanem utána azt át kellett ültetni angol nyelvre is, természetesen úgy, hogy a helyesírás, stilisztika, tördelés mindkét nyelven pontos legyen. Szó se róla, nagyon élveztem csinálni (és mind a mai napig nagyon szeretek fordítani), de az tény, hogy innentől fogva alaposan megnőtt az egy-egy hírlevél összeállításához szükséges idő, miközben sokkal kevesebb maradt másra.
A “csináld magad” opció tehát leginkább egy kényszermegoldás. Ideig-óráig tud működni, vagy ha csak bizonyos ad-hoc fordítási helyzetekben kerül elő, akkor akár hosszútávon is jó lehet, de rendszeres többnyelvű munkához nem biztos, hogy ez a legjobb út.
2. opció: bízd a profikra! ?️
Ha házon belül nincs már kapacitás a fordítások elvégzésre, teljesen logikus lépés lehet házon kívül szétnézni. Számtalan fordítóiroda vagy akár szabadúszó fordító van a piacon, akik különböző árazási modellek mentén (karakterenkénti / szavankénti díj, fix havidíj, stb.) tudnak segíteni bármilyen anyag átalakításában. Az ügynökségi modell legnagyobb előnye a megbízható minőség: ebben az esetben profi fordítók segítenek Neked, akik évekig tanulták és / vagy anyanyelvi szinten beszélik az adott nyelve(ke)t, és akár még nagyon specifikus jogi vagy technikai szövegekkel is könnyedén meg tudnak birkózni.
Amit ebben az esetben figyelembe kell venni, az az átfutási idő. Noha ezek az ügynökségek nagyrészt profi fordítóprogramok segítségével dolgoznak, a magas minőség és az extra emberi szaktudás miatt az elkészült fordításokat biztos, hogy nem tíz percen belül fogod kézhez kapni. Ez természetesen sok tényezőtől függ: a szöveg terjedelme, stílusa, az ügynökség aktuális leterheltsége, az együttműködés szerződésben rögzített alapjai mind-mind szerepet játszanak benne, milyen gyorsan ér vissza hozzád a lefordítandó dokumentum. A másik fontos tényező pedig a költség: a magas minőségnek és a fordítók rendelkezésre állásának jellemzően magas ára van, ami nem biztos, hogy pl. egy kisebb startup vállalat éves büdzséjébe beleférhet.
3. opció: fordíts gépi segítséggel! ?
Volt tehát egy olcsó, de nagy munkaterheléssel járó megoldásunk, egy drágább, de nagyon hatékony külső opciónk, most pedig nézzük a harmadik lehetőséget, ami igazából az eddigi két “véglet” közt helyezkedik el: a közepesen költséges, kis időráfordítást igénylő fordítóprogramok. És itt most nem elsősorban a Google Translate-re, vagy a Microsoft beépített fordítójára kell gondolni, mert azok még mindig elég vegyes teljesítményt mutatnak – noha már ezen a fronton is tettenérhető némi fejlődés az utóbbi pár év során.
Léteznek olyan fordítóprogramok, mint pl. a DeepL, ami már most is emberi fordításhoz hasonló minőséget tud produkálni – igaz, egyelőre kicsit kevesebb nyelven, mint mondjuk a Google Translate. Noha a két platform nagyon hasonlónak tűnik, a DeepL mögötti AI és machine learning technológia picit mégis más alapokon nyugszik, mint a Google Translate mechanikája, ez pedig azzal jár, hogy hosszabb szövegeket, akár egész dokumentumokat is meglepő pontossággal fordít le pillanatok alatt az alkalmazás. Az ingyenes verzió max. 5000 karakterig használható, ha ennél hosszabb anyagokkal dolgoznánk, akkor célszerű előfizetni valamelyik prémium csomagra; az ár még így is a töredéke lesz egy fordítóiroda potenciális költségének, ráadásul a prémium csomagok mellé már titkosítás is jár, nem kell attól tartanunk, hogy a bizalmas dokumentumaink idegen felhőkbe keverednek.
Azzal viszont számolni kell, hogy hiába a nagyon jó minőség, mégsem beszélhetünk hibátlan, 100%-os fordításról. A DeepL anyagokat muszáj lesz egy emberi szempárnak is átfutnia minden esetben, hogy az a hiányzó pár százalék is javításra kerüljön – ergó itt nem spórolható meg teljesen az az emberi beavatkozás / rászánt idő, amit pl. a fordítóirodák megbízásával ki lehet küszöbölni.
Kitérő a jövőbe: tolmácsolás élőben, több nyelven
A klasszikus értelemben vett fordítóprogramok mellett az Office programcsomag is egyre több téren próbálja támogatni a többnyelvű munkavégzést. A leglátványosabb ezek közül talán a Microsoft Teams live captioning funkciója, mely élőben képes feliratozni az előadók szövegét, sőt, le is fordítja azt akár több előre beállított nyelvre.
Ezt ízlelgessük egy kicsit: a brit vezérigazgató webcastet tart az irodájából, amit a spanyol, francia, magyar és német kollégák élőben követhetnek, saját nyelvű, teljesen korrekt minőségű, valós idejű feliratozás mellett. Biztos, hogy pár évvel ezelőtt is létezett már ilyen technológia, de az egészen elképesztő, hogy most már alapvető funkcióként elérhető egyetlen kattintásra bárki számára!

A tuti befutó: válaszd mindig a helyzethez illő megoldást! ?
Ha a több nyelvre történő fordítás egy rendszeres, mindennapos kérdés a munkád során, akkor a válasz valójában a három felsorolt lehetőség elegyében rejlik. Biztos, hogy lesznek olyan esetek mikor Te magad fogsz gyorsan lefordítani egy social media posztot, lesz, hogy gépi segítséggel fogsz átalakítani egy hírlevelet, amit neked igazából már csak át kell futnod kiküldés előtt, és olyan is elő fog fordulni, mikor egy-egy hosszabb sajtónyilatkozathoz vagy belső jelentéshez ügynökség segítségét veszed igénybe. Igényektől, időkorlátoktól, büdzsétől függően lehet egyik vagy másik irány erősebb, eltolódhat a hangsúly egyik-másik irányba, de a legbiztosabb, ha mindhárom utat nyitva tartod magad előtt, és mindig az adott szituációhoz legjobban passzoló megoldással kezdesz el dolgozni.
0 hozzászólás