Több multinál is volt már szerencsém dolgozni, és eddig mindegyiknél ott volt a Yammer, mint használatban lévő belső kommunikációs csatorna – érdekes módon azonban mindenki erősen hadilábon állt azzal, hogy hogyan is lehetne ezt a felületet jól használni. Akkor ez most egy vállalati Facebook? Egy újabb szócső a kommunikációs csapatnak? Egy extra felület, ahova be kell másolni minden vezetői hírlevelet és betaggelni alatta a kollégákat? Vagy csak egy global csatorna, aminek itt a magyar irodában úgysincs értelme, és simán figyelmen kívül hagyhatjuk..? Öntsünk tiszta vizet a pohárba!

A Yammer-sztori dióhéjban

A Yammer 2008-ban eredetileg a Geni vállalat saját belső kommunikációs platformjaként indult, de még ugyanebben az évben kinőtte magát önálló termékké, sőt, a TechChrunch50 verseny első helyezettjeként tekintélyes támogatói bázisra (és tőkére) is szert tett. A következő pár évben rengeteg új közösségi funkcióval és integrációval bővült a platform, így kezdett egyre jobban hasonlítani az akkoriban népszerű social media felületekre, 2012-ben pedig bekövetkezett a nagy felvásárlás: a Microsoft 1,2 milliárd dollárért felvásárolta a teljes Yammer-t, hogy hozzácsaphassa azt saját Microsoft Office programcsomagjához.

Innentől fogva a hangsúly teljes mértékben átkerült a Yammer többi Microsoft365-alkalmazással való összehangolására, ami napjainkban is folyamatosan zajlik; a 2019-es teljes redesign után viszonylag új funkcióként például már közvetlenül Teams-ből is elérhetjük teljes Yammer-aktivitásunkat.

Hol a hiba a rendszerben? 🕵️‍♂️

Ha a Microsoft felkarol és éveken át bővít, fejleszt, tökéletesítget valamit, akkor az csak nem annyira lehet rossz, nem? Szigorúan technológiai oldalról nézve a Yammer valóban nem egy rossz platform: lehet, hogy nem olyan intuitív és sokoldalú, mint mondjuk a Teams vagy a Slack, de igazából minden olyan közösségi feature bele van építve, ami miatt az évek során ráragadt a “vállalati Facebook” név. Nyitott és privát közösségek, különböző poszt-típusok, hashtagek, fájlmegosztás, értesítések, emberek betaggelése; csupa olyan funkció, amit nem is kell különösebben bemutatni, mert már annyira benne vannak a köztudatban a social medianak hála. Mindez tud működni böngészőből, telefonról vagy akár letöltött alkalmazásból is, kaphatsz a használatukról statisztikákat, külső toolokkal (pl. TyGraph) akár komolyabb adatbányászatra is van lehetőség, szóval technikailag tényleg minden megy, ahogy az elvárható lenne.

Ebből már sejthető, hogy a problémát valójában mi, felhasználók jelentjük: a legtöbb munkahely egyszerűen nem a megfelelő módon, a megfelelő célokra használja a Yammert, emiatt pedig hamar kikerül a munkavállalók könyvjelzői közül ez a belső közösségi csatorna. Pár dolog, amire például a Yammer biztos, hogy nem a legmegfelelőbb eszköz:

  • Az e-mailek teljes leváltására. Sok helyen azzal a reménnyel vezetik be a Yammer-t, hogy majd ez a platform teljesen leváltja az Outlook-ot: vége az olvasatlan levelek és unalmas hírlevelek idejének, helyette pedig jön egy interaktív, színes, izgalmas csatorna… Ez így ebben a formában nem lesz sohasem igaz; a Yammer maximum kiegészíteni tudja a munkavállalók közti levelezéseket és extra témákkal színesíteni azt, de teljesen leváltani az Outlook struktúráját, folyamatait, logikáját nem fogja. Lehet, hogy egy-két céges hírlevelet ki tudunk váltani vele, de ha a csapatokon belüli e-mail forgalom csökkentése a cél, akkor inkább a Teams és hasonló alkalmazások háza táján érdemes keresgélni.

  • Egyirányú vezetői kommunikációra. Kevés annál kellemetlenebb dolog van, mint amikor a tetszhalott állapotban lévő Yammer-közösségekbe csak elvétve érkezik egy-egy poszt az igazgatótól, és arról az egy bejegyzésről is süt, hogy az adott vezetőnek valójában köze nem volt hozzá, csak valaki a szájába adta az aktuális vállalati üzeneteket és kulcsmondatokat. A nem őszinte vezetői kommunikáció hamar lerombolhatja az egész platform hitelességét, onnantól fogva pedig szinte lehetetlen lesz visszanyerni a munkavállalók bizalmát.

  • Magasröptű szakmai eszmefuttatásokra. Felépítéséből és lehetőségeiből adódóan a Yammer nem munkára lett kitalálva. Ha az a cél, hogy kis csapatok együtt dolgozzanak, feladatokat trackeljenek, közös dokumentumokat kezeljenek, projekteket vigyenek végig az online térben, akkor megint csak a kifejezetten erre fejlesztett Teams platform lehet a befutó – a Yammer egyszerűen nem egy projektmenedzsment-eszköz, és kész.

Nagyon fontos tehát lehetőleg már a Yammer bevezetésekor tisztázni az elvárásokat: bármennyire is szeretnénk, nem ez a kommunikációs plaform fogja fenekestül felforgatni a szervezeti információáramlást, viszont bizonyos pontokon igenis javíthat rajta és színesebbé teheti a vállalati kultúrát. Nézzük, hogyan!

Mi az, ami jól tud működni ezen a csatornán? ✅

  • Alulról jövő kezdeményezések és önmagukat szervező közösségek. Az első és talán legfontosabb dolog, amit tudatosítani kell a munkavállalókban (és magadban), hogy a Yammer nem egy központilag, felülről irányított csatorna. Míg a hírleveleknél egyértelműen a kommunikációs csapat nyom rá a “kiküldés” gombra, és mondjuk az Intranetet is ők szerkesztik, addig Yammeren bárki tud csoportokat létrehozni, bárki hozzászólhat bármilyen témához, megoszthat egy fényképet, lájkolhat egy őt érdeklő témát, feltehet egy kérdést, és így tovább. Ha pedig az emberek elkezdik igazán érezni, hogy ezt megtehetik, akkor tud jól működni a Yammer: a kollégák saját csapatokba fognak verődni érdeklődési körök vagy tevékenység szerint, kialakítják a saját “játékszabályaikat” a platform használatára, elkezdenek saját aktivitásokat szervezni (akár Yammeren kívül is)… Sok munkahely ezen a ponton vérzik el. Meg akarják tartani “központilag” a kontrollt, mindenképpen egy közös csoportba terelni a kollégákat, és ott rájuk erőltetni a vállalati üzeneteket ahelyett, hogy átadnák nekik a terepet, és hagynák őket szabadon használni a Yammert.
  • Közösségi témák, informális beszélgetések. Korábban írtam, hogy felépítéséből adódóan a Yammer nem szakmai együttműködésre született; amire viszont nagyon is megfelel, azok az informális, “soft” témák és a vállalatnál zajló közösségi élet felpörgetése. Wellbeing és diversity aktivitások, CSR, csapatépítő események – ahelyett, hogy pusztán egy hírlevél vagy egy Intranetes cikk kerülne publikálásra a vállalati kultúra fontos építőkockáiról, Yammeren valódi beszélgetések, valódi interakciók születhetnek a munkavállalók közt, amik egy-egy esemény előtt (ötletelés, kérdések, stb.) és után (saját képek, beszámolók, gondolatok) egyformán izgalmasak lehetnek.
  • Megközelíthető és aktív vezetőség. Az előző pontban említett beszélgetésekbe egyébként nem csak a munkavállalók, hanem a vezetőség tagjai is bekapcsolódhatnak: ők is bármikor írhatnak egy-egy kommentet az őket érdeklő bejegyzések alá, megoszthatnak saját gondolatokat az adott esemény kapcsán, vagy akár saját posztot is írhatnak bármilyen témában – nem mint öltönyös / kiskosztümös igazgató, hanem mint egyszerű ember saját véleménnyel és gondolatokkal. Azok a vezetők, akik ilyen formában rendszeresen (és őszintén!) részt vesznek a munkavállalókkal való interakcióban, később a kommunikáció más területein is sokkal hitelesebbé tudnak válni: nagyobb lehet a tőlük kapott hírlevelek megnyitási aránya vagy többen rákattinthatnak egy velük készített Intranetes interjúra pusztán amiatt, mert közelebb érzik magukhoz az emberek, mint a vezetőségi többi, kevésbé nyitott tagját.

  • Multimédiás tartalmak és sikertörténetek. Mint minden más digitális csatornán, az emberek Yammeren is több figyelmet szentelnek azoknak a posztoknak, amikben van egy beágyazott videó vagy esetleg egy fotóalbum, amit végig lehet kattintgatni. Érdemes emiatt még a legegyszerűbb szöveges bejegyzés mellé is legalább valami illusztrációt vagy egy GIF-et odatenni, ez az extra 2 perc munka sokszorosan meghálálja magát a későbbiekben. Egy másik poszt-típus, ami nagyon jól szokott működni Yammeren, az az elismerés, illetve a sikertörténetek megosztása: az ilyen jellegű köszönő-posztok jellemzően nagy visszhangot és sok-sok hozzászólást generálnak, főleg, ha sikerül megtalálni a szakmaiság és a személyes jelleg közti vékony határvonalat. Ha tényleg hálás vagy egy kollégádnak a segítségéért, miért ne köszönhetnéd meg Yammeren, mindenki más előtt? Ki tudja, lehet, hogy ezzel értékes új kapcsolatokat és sokkal nagyobb vizibilitást szerzel neki a szervezeten belül!

Lehet, hogy elsőre kicsit nehezebb fogást találni a Yammeren, mint más belső kommunikációs csatornákon, de véleményem szerint a megfelelő módon használva nagyon is jó kiegészítője lehet az e-mail / Intranet / Teams szentháromságának. Egy olyan informális felület, ahol tényleg a kollégáké a főszerep, ahol nem kell kommunikációs szakemberként minden egyes megszólalást moderálni, és amiből hosszútávon rengeteg pozitív, a vállalati kultúrát építő aktivitás kisülhet – de csak akkor, ha a helyén tudjuk kezelni elvárásainkat és a rendszer nyújtotta lehetőségeket.

Havonta egyszer házhoz mennek a legfrissebb belső kommunikációs trendek, érdekességek és hírek - ne maradj le róla Te sem!


Nagy Ádám

Belső kommunikációs specialista, kreatív geek, blogger. Közel hat éve foglalkozom kifejezetten szervezeti kommunikációval, blogomat pedig azért índítottam, hogy minél több munkahelyre eljusson és megfelelő fontosságot kapjon ez a szakterület. 💬

1 hozzászólás

Orsos Klara · augusztus 4, 2021 - 15:08

Remek osszefoglalo, sokat segitett a jelenlegi munkamban (belso komm specialistakent). Kulon koszi, hogy osszeszedted, mik azok a felhasznalasi scenariok, amik miatt sokszor felremegy az egesz Yammer hasznalat.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .